2019-10-20    
Név:
Jelszó:
  
Regisztráció
Fórumaink
Olvasói levelek (5)
Kiadja:
Magyar Jazzkutatási Társaság
1023 Budapest, Lukács utca 4.
Főszerkesztő:
Simon Géza Gábor
06-30/736-3358

Alapítva: 1995. január

2011 mérleg és közhasznúsági jelentés:
2011_merleg_khjel.pdf

A Magyar Jazzkutatási Társaság a jogszabály adta lehetőségekkel élő támogatói jövedelemadójuk egy százalékát utaltatták át egyszámlánkra. Az összeget jelen kiadvány költségeihez használtuk fel. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik bennünket és ezzel lapunkat támogatásra érdemesítették.

2007-11-15 • Simon Géza Gábor
AZOK AZ 50-es ÉVEK ...

Az ötvenes évek elején mindössze néhány olyan zenész volt, aki nyilvánosan is játszhatott jazzt, illetve annak általában kommerszebb és főleg puritánabb változatát. Produkcióikat a külföldi diplomaták és a kisszámú nyugati üzletember által látogatott szórakozóhelyeken mutathatták be. Tiltott hottolás (improvizálás) csak zárt körben folyhatott, ahol a zenészek jobbára saját maguk örömére zenéltek.

A nyilvánosan is engedélyezett jazzelőadók közé tartozott Tabányi Mihály, aki mindig jó érzékkel válogatta meg zenészeit. Közöttük mindig volt 2-3 jó improvizatőr. Nem csodálkozhatunk tehát, hogy amikor egy kicsit szabadabb lett a politikai és kultúrpolitikai légkör, akkor már lemezfelvételek is készülhettek. Természetesen itt soha nem a színpadi jazzprodukcióra kell gondolnunk, hanem arra a zenére, amelyet az élvonalbeli amerikai jazz-zenészek is nap mint nap játszottak az amerikai szórakozóhelyeken, jazzklubokban. A szépen meghangszerelt témabemutatás után sorra szólóztak a hangszeresek, majd újra kollektív témabemutatás zárta a produkciót.

Tabányi Mihály együttesével tánczene címszó alatt 1954. december 20-án a Magyar Rádió 6-os stúdiójában készült el a „Vidám hétvége Pesten”, majd 1956-ban már az „In The Mood” is lemezre kerülhetett velük. Egy újabb esztendő elteltével pedig megszületett a „Boogie a harmonikán” című lemez, amelynek rejtjelzett címe az első magyar west coast stílusú felvételt fedi. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy Tabányi Mihály együttese elsőként játszott volna west coast jazzt Magyarországon, de tény, hogy velük rögzítették lemezre az első magyar west coast produkciót. Tabányi együttesei (például Lakatos „Ablakos Dezső” - altszaxofon, Dudás Lajos - tenorszaxofon, Káldor Péter - vibrafon, Tihanyi Péter - zongora, Pege Aladár - bőgő, Kovács Gyula - dob), számos olyan jazzfelvételt készítettek, amelyek bármely ugyanabban az időben megjelent „Modern Jazz” antológiában is megállták volna helyüket. De ebben a körben Tabányi zenekarai - úgy tűnik - nem voltak kívánatosak. Hogy ebben mennyi volt a koncepció vagy a szakmai féltékenység, azt ma igen nehéz lenne kideríteni. A tény viszont az, hogy Magyarország akkori talán legnépszerűbb zenekara „nem fért bele” a sorozatba.

A korszak magyar jazzfejedelme a Magyar Rádió Jazz Zenekarától való megválás után saját kvintettet alapító Martiny Lajos volt. A Váradi György (tenorszaxofon), Martiny Lajos (zongora), Kovács Andor (gitár), Kratochwill Jenő (bőgő), Kovács Gyula (dob) összetételű együttest nyugodtan nevezhetjük a tizenöt esztendős periódus magyar jazz "All Stars" zenekarának. Martiny és együttese természetesen játszhattak amerikai kompozíciókat. Érdekes tény ugyanakkor, hogy Martiny nem favorizálta a jazzfelvételeket. Míg könnyűzenészként, elsősorban szimfonikus könnyűzenészként ebben a periódusban katalógusnyi lemezt készített, addig jazzprodukcióiból mindössze néhány 1957 és 1960 között készített felvétele maradt ránk.

Az Öt perccel éjfél előtt és a Jégtánc mellett a Martiny együttes készítette el 1957-ben az első magyar rock and roll felvételt Bill Haley világslágeréből, a Rock Around The Clock szerencsére lényegesen több egy jól sikerült rock and roll felvételnél, bár ha csak az lenne a körülményeket tekintve ez sem lenne kis tett. De Martiny Lajos hangszerelői tehetsége és a kiváló kvalitású zenészek révén olyan felvétel készült, amely jó jazzes hangzásával a mai napig kellemes hallgatnivaló.

Martiny jazz-életművének egyik csúcsa kétségkívül az 1960. október 27-én rögzített Perzsavásár, Ketlebey híres szalondarabjának teljesen egyedi ízű feldolgozása. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat akkor még meglehetősen új Rottenbiller utcai stúdiójában a kvintett már ismert öt tagja mellett 3-4 fuvolás és pikoló játékos is közreműködött. Külön ki kell emelnünk Kovács Gyula invenciózus dobszólóját. Váradi György tenorszaxofon-szólóját pedig -- úgy tűnik -- , hogy közel két évtizeddel előzte meg a nagy amerikai tenorosok új nemzedékének egyik legjelentősebb tagját, David Murray-t.

Solymossy Lulu és Beamter Bubi jazzes tánczenét és tánczenés jellegű jazzt játszó duója mai füllel az ötvenes évek egyik szenzációja. 1956-os felvételsorozatunk elsősorban az előbbi jellegű produkciókból nyújt egy csokorra valót a hallgatóknak. Lulu váratlan eltávozása után Beamter Bubi nagyszerű új partnerre talált Szabó József személyében, akivel a Duna Bárban játszottak nagy sikerrel. 1958 és 1962 közötti lemezfelvételeik jelentős részét Egy este a Duna bárban címmel pár esztendővel ezelőtt a Krém márkán újra kiadták (SLPX 17725).

Az 50-es évek zenei hangvétele meglehetősen kedvező volt a nagyzenekari játéknak. Számtalan bigband alakult ma már ugyancsak képtelennek tűnő helyeken is. A Zománchuzalgyár (!) Big Bandjében többek között Nagy Iván harsonázott, Ráduly Mihály szaxofonozott. Egy zuglói kerthelyiség big bandjében Petrovits Emil zongorázott.

Rendkívül népszerű volt a Chappy zenekar. Len Huges angol trombitás és énekes magyar zenészekből álló zenekara a Corvin Áruház éttermében aratta jelentős sikereit.

A Magyar Rádió Tánczenekara 1955-től egyre több jazzes jellegű felvételt készített, elsősorban énekes szólisták és a Harsányi Ének együttes közreműködésével. Különösen figyelemre méltó az 1956-os moszkvai Clarinet Concert című lemezfelvételük, amelynek szólóját Csepek István játszotta. A még a 40-es években feltűnt szaxofonos-énekes-zeneszerző-hangszerelő Holéczy Ákos 10-11 tagú bigband hangszereléseket játszó együttese ebben az időszakban a legnépszerűbbek közé tartozott. A Holéczy együttes 1957 és 1961 között nagyszerű lemezfelvételeket készített a Qualiton repertoár részére.